"Előszót írok könyvemhez, nemcsak azért, mert szokás és az olvasó talán elvárja, hanem azért is, mert ezen a helyen valami mondanivalóm van. Csak az a baj, hogy ami most belőlem kikívánkozik, azt más szerzők már megírták..
Ennél valóban könnyebb feladat eredeti vadászati elbeszéléseket írni. Ha az ember szépen sorjában csak azt mondja el, amit megélt, nem érheti az eszmecsenés vádja. De amikor a tollforgató vadászok könyvük elején az olvasóhoz fordulnak, kiderül, hogy nagyjában hasonló érzések és gondolatok szólaltatják meg őket.
Valamikor régen egy német apa jelenlétemben fiát rendre oktatva így szólt:"Illemszabály, hogy az ember ne beszéljen magáról."
Ez a szabály természetesen mindenkire kötelező, ezért elnézést kérnék, hogy könyvemben sokat szerepelek..."
(Nadler Herbert)