A magyar vadászirodalom bőségesnek mondható tárházában különleges feladatra vállalkozik a kiadó, amikor a francia Encyclopédie Pratique de la Chasse (Praktikus Vadászenciklopédia) című kiadványát megjelenteti. Magyar nyelven ugyanis kevés az olyan szakmai kalauz, ami egy másik ország, egy másik nép vadászati kultúráját, vadászati technikáit, tradícióit mutatná be enciklopédikus alapossággal. Különleges a feladat annyiban, hogy a könyv nemcsak egy szimpla útikalauz Franciaország vadjainak és területeinek megismerésére. Igazi áttekintést nyújt ez a munka a lőfegyverek, lőszerek sokféleségéről, a különböző vadászati módok (cserkelés, hajtás, lesvadászat) egyes fajtáknál alkalmazható módszereiről, valamint a legfontosabb "segéderő", a vadászkutyák használatáról, tartásáról, egészségvédelméről. Érdemes megismerkedni egy más kultúrájú, de legalább olyan régi vadászhagyományokkal rendelkező nép szokásait, módszereit, vadjait. Annál is inkább, mert Franciaország vadállománya nagyban hasonlít az itthoni viszonyokra. Nagyjából ugyanazok a nagyvadak, vízi szárnyasok, mezei madarak szerepelnek a francia vadászatok terítékein, mint itthon, Magyarországon. Csakhogy a francia tájak változatossága, a nagyobb erdőségek a vadászok számára jobb, tágasabb terepet kínálnak a magyar viszonyoknál.
A könyv utolsó fejezetében olyan magyar tradíciókkal, magyar vadászati viszonyokkal ismerkedhetnek meg az olvasók, amelyek olykor alapjaiban különböznek a francia szokásoktól (pl. rókavadászat), de ismeretük talán hasznos lehet azoknak, akik csak most ismerkednek a különféle kultúrák vadászati szokásaival, vagy egyáltalán a vad elejtésének ősi, komoly életformájával.