Vadászati köz és magángyűjteményeink I.

Magyarország természeti értékeit, a vadászatot, az ahhoz kapcsolódó hagyományokat, a vadászati kultúra megőrzését, bemutatását a régebben ismert hazai közgyűjteményeken kívül ma már számos új, kisebb-nagyobb köz és magángyűjtemény szolgálja.  Érdemes az országot járva, vadászatok előtt, közben időt szentelni a kisebb de annál érdekesebb gyűjtemények megtekintésére.

A Zemplénben Sátoraljaújhely közelében Pálházán Erdészeti, vadászati, természetvédelmi gyűjteményt kezel az Északerdő RT. Hegyközi Erdészeti Igazgatósága, amelyet 1992-ben hoztak létre és egész évben látogatható.  A Pálháza   községből induló kisvasút  megállójánál  hangulatos múzeum  mutatja be  a Zemplén  élővilágát, annak páratlan  környezetét. A fotókon régvolt vadászatok elevenednek meg.  A század elején ejtett trófeák között megtalálhatók Gróf Zichy Antal, József főherceg, Horthy Miklós trófeái is. A vadászat mellett az erdészeti tevékenységgel, valamint a természetvédelemmel is ismerkedhetnek a látogatók. A kisvasút Rostalló megállójánál a Kemence Patak vadregényes völgyében haladva a több mint 2 km hosszú „Páfrány” tanösvényen a Zemplén növényvilága kerül bemutatásra. A tanösvény környékén a látogatók találkozhatnak a zempléni erdők állataival, őzekkel, szarvasokkal is.   A kisvasúton régebben az erdőből kitermelt fát szállították, ma tavasztól-őszig a látogatókat, kirándulókat szállítja.  

Az ország nyugati végén közvetlenül a Szlovén határ mellett Magyarszombatfán 2003-ban nyílt meg az Őrségi vadászati kiállítás, mint magángyűjtemény.  A kiállítás 35 vadászattal eltöltött év trófeáit mutatja be. A gyűjtemény kiemelkedő értéke, hogy mind az őz, mind a szarvas trófeák olyan rendszerben lettek csoportosítva, amely alapján a trófea fejlődése is végig követhető.  A kiállításon megismerkedhetnek a látogatók az Őrség vadászható állatfajai mellett a védett madár és emlősfajokkal is természetes környezetükben. Láthatók továbbá a vadászat és vadgazdálkodás egyéb tárgyi kellékei, valamint a vadászathoz kapcsolódó képző és iparművészeti alkotások.  Gömbös Mátyás a gyűjtemény tulajdonosa minden látogatót nagy szakmai tudással kalauzol körbe és tájékoztatást ad az Őrség természeti értékei mellett a területen gazdálkodó Széchenyi Zsigmond vadásztársaság tevékenységéről is.

Pest megyében a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum vadászati gyűjteményén kívül három helyen lehet a hazai vadászati kultúrával megismerkedni.   Tápiószelén a Blaskovich Kúriamúzeumban a család vadásztrófeái mellett 17-19 századi dísz és használati fegyverek: csinkapuska, handzsár, ékköves díszkardok, puskák és pisztolyok láthatók. A vadászati kellékek sorát 18-19 századi lőportartók és adagolók, tisztítószerszámok gazdagítják. Ritka értékes darab a gobelinhímzésű vadásztarisznya.   A gyűjtemény részét képezi a Tápiószentmártonban megtalált szkíta „aranyszarvas” bronzmásolata.   A szobák eredeti berendezései között számos vadászati témájú festmény és kisplasztika látható. 

A ceglédi Természetrajzi Vadászati Múzeum és Oktatási Stúdiót 2003. évben Újházi György hozta létre. A magángyűjteményben helyt kaptak a vadászható állatfajok trófeái, köztük a rendellenes trófeák is. A látogatók megismerkedhetnek   az  erdő  madárvilágával s bepillantást nyerhetnek a gombák világába is. A vadászati eszközök mellett bemutatásra kerültek az orvvadászat eszközei is. A múzeumban oktatási stúdió működik.

A gödi Nemeskéri-Kiss Kúriában a gazdag vadászati képzőművészeti ritkaságok mellett a Nemeskéri-Kiss Sándor, aki termékeny vadászíró volt valamint Nemeskéri-Kiss Géza kiemelkedő szaktudású vadgazda, vadászíró emlékét őrző szoba került kialakításra.  Nemeskéri-Kiss Géza az 1920-as évektől 1945-ig országos fővadászmester volt.    A családhoz kapcsolódó tárgyi emlékek - többek között trófeák, könyvek - az itt kialakított magángyűjteményben láthatók. 

A tolna megyében a Decsi Vadásztársaság Cserenc pusztai vadászházában történelmi összefoglalóra épülő természettudományi bemutatóterem várja az érdeklődőket.  Az első részben egy 1830-as régi térkép mutatja be Sárköz határait, valamint a két határfolyó, a Duna és a Sárvíz között elterülő vizeket, nádasokat, fűz- és nyárfaerdőket.   A Sárköz vizeiben élő halak, a partszegélyek növényei, a csodálatos sárközi madárvilág mind részei a bemutatóteremnek. Említésre méltó a fehér gólya, Sárköz bőségmadara, amely ma is látható régi Sárközi házak tűzfalán és természetesen a szigorúan védett fekete gólya, Gemenc féltett madara.  A Sárköz és a gemenci erdő értékeit képekben és trófeákban láthatják az érdeklődők.  A vadászház mini vadaskertjében Sárköz apró és nagyvadjai, valamint vadászati eszközök láthatók.

Ugyancsak Tolna megyében a Gemenc RT. vadászterületén  a gemenci erdőben végighaladó kisvasút „Malomtelelő” megállójánál  „szabadtéri” bemutató várja a látogatókat. Több táblán az erdő élővilágáról, elsősorban a nagyvadfajok előfordulásáról részletes leírás ad útmutatást.  A közelben lévő tó partján kilátó, amelyben a környéken előforduló  védett  madárfajok tablója került elhelyezésre, a  kilátóból  pedig  megfigyelhető a tó élővilága.  A környéken tett rövid séta során biztosan találkozhatnak a látogatók a gemenci erdők királyával, a gímszarvassal is.

                              Dr.Ignácz Magdolna