A Magyar Mezőgazdasági Múzeum jelenleg is látható állandó vadászati-vadgazdálkodási kiállítása 1987-ben készült el. Tíz évvel később a Vajdahunyadvárban látható, tradicionális múlttal bíró kiállítás gazdag vadászpuska, vadászati eszköz, trófea és dermoplasztikai anyaga új, egyéni színfoltot képviselő bemutatóval egészült ki. 1997. június 27-én megnyílt a ·Vadászat a művészetben· című kiállítás. Nagyobbik felében az antikvitások, míg a terem kisebbik részében kortárs képző- és iparművészek alkotásai kaptak helyet. A régiségek termének falait Pálfy József, Neogrády Antal, Benno Adam festményei és J.E. Ridinger rézmetszetei díszítik. Az asztali tárlókban zömmel a XIX-XX század elejéről származó, ónból, üvegből, porcelánból, ezüstből és fából készült használati, illetve asztali dísztárgyak láthatók. A teremhez szervesen kapcsolódó teremben három művész - Balogh Péter, Sármány Béla és Csergezán Pál - kivételével a következő ma is élő és alkotó, idősebb és fiatalabb tehetséges művészek munkáiból kaphatnak ízelítőt a látogatók: Muray Róbert, Kiss Richárd, Török András Mátyás, Prihoda Judit, Valaczkai Erzsébet, Boros Zoltán, Szarvas Pongrác, Péchy Tamás, Udvarnoki András és Udvarnoki Péter.Az erdészeti kiállítás a honfoglalástól napjainkig mutatja be a magyar erdőgazdálkodást. Azt a folyamatot, ahogy az ember az első erdőt irtó, erdőt hasznosító tevékenységtől eljutott a mai, többcélú erdőgazdálkodáshoz. A IX. században feltételezett erdősültségi állapottól a legeltetésen, a szántóföldi művelés érdekében végzett erdőirtásokon, a bányászati és kohászati célú erdőpusztításokon keresztül a szabályozott erdőgazdálkodásig. Az erdei életközösségre a magyar erdők jellemző faállománytípusai, talajféleségei, továbbá dioráma utalnak. Szintén az életközösség megjelenítését szolgálják a lágyszárú növényekből, gombákból készített preparátumok, míg az egyes fafajok megismertetését preparátumok és habitusképek segítik A látogatók megismerkedhetnek továbbá az erdőrendezés, az erdőművelés, erdőhasználat munkálataival, eszközeivel. A kiállítás látványos része az erdővédelem. Itt nemcsak az erdők faállományát, talaját és állatait fenyegető élő és élettelen károsítók kerülnek bemutatásra, hanem az élővilág sokszínűsége is. Egy erdei életközösséget bemutató dioráma vezeti át a látogatót a természeti értékekről és a természetvédelemről szóló kiállításba. A természetvédelmi kiállításon a látogatók megismerhetik a magyarországi természetvédelem történetét, jelenlegi rendszerének kialakulását. A kiállítást gazdag kép, fotó és preparátum anyag egészíti ki. A kiállítás fontos része a Magyarország stilizált térképén elhelyezett 20 kép, amely a mai természetvédelem egy-egy jellegzetes értékét mutatja be. Mindkét kiállítást kiegészíti a szakterülethez kapcsolódó könyvek és folyóiratok bemutatója.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményeinek alapját a Millenniumi Kiállításra összegyűjtött mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és egyéb tárgyak alkotják. Tárgyainak száma ma meghaladja a 100 ezret.

A múzeum épülete

A két világháború közötti időszakban már nagy, nemzetközileg is számon tartott anyaggal rendelkezett a Vajdahunyadvárban helyet kapott múzeum. Napjainkban a gyűjtemény természettudományi részében több mint 58,5 ezer, a néprajziban 27 ezer tárgyat őriznek.

A kiállításokon látható többek között egy 1825-ben készített középorsós szőlőprés, egy Clayton-Shuttleworth gőzlokomobil 1852-ből, a leghíresebb magyar versenyló, Kincsem szerszámai és a hozzá kapcsolódó emlékanyag, egy, a Rákócziak zborói uradalmából származó eke, középkori szerkezetű kézimalmok. A hatalmas tárgyi anyagot 208 ezer dokumentum, 223 ezer fotó egészíti ki, nyilvános szakkönyvtára megközelíti a 70 ezer kötetet.

Állandó kiállításai - amelyek mellett időszaki tárlatokat is rendszeresen rendeznek - felölelik a magyar mezőgazdaság szinte teljes sprektrumát. A háziállatokkal több kiállítás is foglalkozik: bemutatják kialakulásukat, külön a honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatait, illetve a sertés-, a ló-, a hagyományos szarvasmarha- és a juhtenyésztés történetét.

A gabonatermesztés történetét két nagy korszakra osztva taglalja a kiállítás: az őskortól a XIX. század közepéig, illetve a XIX. század közepétől napjainkig. Emellett külön anyag foglalkozik az ekével és a szántással.
Önálló anyag segít megismerni, a kertészet, a természetvédelem, a vadgazdálkodás és vadászat, a halászat, a magyar szőlő- és bortermelés történetét. Betekintést nyerhet a látogató a kisállattenyésztés, az erdészet és magyar flóra témaköreibe. A középkori falu életét szintén külön tárlat mutatja be.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak kiterjedt filiálé-hálózata van. A budapesti intézményt mozgáskorlátozottak is tudják látogatni.