Múzeumok : Helikon Kastélymúzeum, Keszthely |
Helikon Kastélymúzeum, Keszthely
2004.05.01. 11:26
|
Négy földrész trófeái Dózsa György, Hídvégi Béla, Windischgrätz Ferenc József gyűjteményéből
Helikon Kastélymúzeum
8360 Keszthely, Kastély u. 1.
Tel.: 83/312-190, 312-191 Fax: 83/315-039, 311-191
Nyitvatartás: Hétfő kivételével naponta 10.00 - 17.00 óráig |
A biliárdszoba Festetics Tasziló gróf keszthelyi kastélyában 1869 körül
|
Beköszöntő a négy földrész trófeái elé
A Helikon Kastélymúzeum három kiváló vadász trófeáit tárja a látogatók elé: Windischgrätz József - a császári és királyi dédunoka -, Dózsa György - az Északi-Jeges-tengert is megjárt, kalandos életű vadász - és Hídvégi Béla - az egyik legszínesebb itthon élő vadászegyéniség - gyűjteményéből.
A Festetics-kastélyhoz úgy hozzátartozik a vadászzsákmány bemutatása, mint a könyvtár, a főúri bútorok, fegyverek, textilek, arany- és ezüsttárgyak. Híres vadászok hírében álltak a Festeticsek. A kastély nyugati átjáróját trófeafolyosónak is nevezték, és a biliárdtermet is agancsok díszítették. A Kárpát-medence vadjait reprezentáló vadászemlékek voltak a falakon, elsősorban emlékeik idézésére, saját gyönyörködtetésükre és ugyanakkor a magas rangú, előkelő vendégek szórakoztatására is. Díszítő elem és emlékgyűjtemény volt egyszerre. Hiszen varázsosan gazdagok voltak vadban erdőik és mezőik. Így e területen koronás fők, magas rangú előkelőségek múlathatták az időt és gyönyörködhettek a nem mindennapi vadászterítékekben A Festetics család trófeagyűjteményéből semmi sem maradt a kastélyban.
Sorsa egy lett a bútorok, a fegyverek, a porcelánok nagy részével: eltűnt. A véletlen folytán 2001-ben sikerült jelképes összegért egy Somogyban elejtett szarva agancsát visszavásárolni, amelyet - az akkor még gróf - Festetics Tasziló 1883-ban vett puskavégre. Ez az egyetlen - a kiállítás bejáratánál látható - hírmondója az egykori gazdag gyűjteménynek.
A szerencse segítette a kastélyt, hogy most e több száz egyedből álló, világrekordokban bővelkedő, páratlan gyűjtemény a történelmi termeket és falakat ékesítheti. A kiállítás "alanyai" négy földrész lakói voltak: Európáé - benne hangsúlyozottan a Kárpát-medence -, Afrikáé, Amerikáé és Ázsiáé. A legszebb tíz termet díszítik. Amelyek a kastély 1745-ben kezdődött építésének korai korszakától tanúskodnak. A kiállított trófeák mindegyike izgalmas vadászeseményekről regél és elejtőjének emléket is rejteget.
Windischgratz Ferenc József főúri vadász volt. A két világháború közti időszakban gyakran vendégeskedett a Festeticsek otthonában. Emlékeinek is adózott, amikor végrendeletében a trófeák végleges helyéül a keszthelyi kastélyt jelölte meg.
Dózsa Györgyöt e híres vadász tárgyiasult emlékeinek látvány késztette, hogy legszebb trófeáit itt most felvonultassa: a jegesmedvét, a Marco Polo vadjuhot és azokat, amelyek szinte elérhetetlen messzeségben lebegnek halandó vadászok előtt.
Hídvégi Béla, aki vadászírónak is kiváló, először az 1980-as évek második felében, egykori iskolavárosában tett látogatása alkalmával fogalmazta meg, hogy örömmel látná vadászzsákmányának legszebb darabjait a kastély kiállításában. Egy változatos életút vadászeseményekben bővelkedő, trófeákban testet öltő emlékével gazdagította a kastély gyűjteményét.
Biztosak vagyunk abban, hogy a négy földrész élővilágának gazdagságát bemutató gyűjteménnyel nemcsak vadász látogatóink szívét dobogtatjuk meg, hanem maradandó élményt nyújtunk minden érdeklődőnek.
Hiszzük, hogy e seregszemle egy leendő magyar vadászmúzeum alapjait is megvet.
Keszthely, 2001, július 24.
Dr. Czoma László
|
Vadásztrófeák a kastélyban (felvétel az 1930-1940-es évekből)
|
Dózsa György
Régi székely főnemesi család leszármazottja, 1924-ben született primor makfalvi és uzapanyiti Dózsa Dániel és Koller-Kenese Erzsébet egyetlen gyermekeként. Kalandos életútja regénybe illő: dél-ausztráliai vasúti munkásként kezdte, hajópincérként folytatta, majd szerencsés fordulat után a bonni ausztrál követség tagja lett. 1956-ban Amerikában egy nagy befektetési társaság vezető partnereként tevékenykedett; innen került Kenyába, ahol egy szállodatársaság tulajdonosa volt. 1981-ben kinevezik az USA Szenátusa üzleti tanácsának tagjává; 1986-ban Ronald Reagen elnök érdemrenddel tüntette ki a Republikánus Párt érdekében kifejtett tevékenységéért. Jelenleg Kanadában él.
A vadászat szeretetét őseitől örökölte: a szenvedélyes vadászösztön szinte gyermekkora óta ott lappangott vérében, s nyomban fellángolt, amikor szeretett édesapjától hétévesen megkapta első légpuskáját, amit néhány év múlva az első valódi, kis kaliberű golyós puska, a Flóbert követett. Így kezdődött a ma nemzetközi hírű vadász és utazó színes-kalandos vadászélete, ami mérhetetlen mennyiségű, szavakkal igazán le nem írható örömöt és bosszúságot, sok csalódást, olykor viszont valódi beteljesülést nyújtott az időközben eltelt hosszú évtizedek alatt, izgalmas kalandok, életveszélyes helyzetek sorával fűszerezve a halmozódó emlékeket. Mindennek eredménye az a csodálatos gazdagságú, a világ négy égtájáról származó, a maga nemében páratlan trófeagyűjtemény, amelynek egyes - kivételesen értékes - darabjai a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum trófeakiállításán láthatók.
Kafferbivaly | Az 1960-as évek elején indult el vadászpályafutása sokfelé vezető, olykor bizony életveszélyes ösvényein, először az Amazonas őserdejének "zöld poklába", majd a kelet-afrikai Tanzániába, hogy az elkövetkező három évtizedben bejárja Afrika
középső, azután északi és déli
részét, Ázsiában az Altáj-hegység mongóliai vidékét, a Góbi sivatag dűnéit, a Közép-Ázsiában
emelkedő Tien San (Győzelem-csúcs, 7439 m) magas hegységének nyaktörő szikla- és
jégvilágát, az Ural hegység meredek lejtőit. Eljutott a magas Észak sarkkörön túli, vad tájaira,
az Északi-Jeges-tenger partvidékére, s vadászott a Kárpát-medencét övező hegykoszorú
ősvadonjaiban. Erdély vadregényes erdeiben, a Gyergyói- és Fogarasi-havasokban. Bámulatra
méltó, ritka trófeáinak kollekciója mögött nem kevésbé tekintélyes "emlékzsákmány",
legendáinak is beillő történetek sorozata rejtőzik.
Sörényes juh, nagy kudu |
Vadászpályafutása a fekete
földrészen 1967-ben
kezdődött, amikor dr. Nagy
Endre területén elejtette
első őserdei afrikai
elefántját ugyanabból a
hírhedt csordából,
amelynek felbőszült
tagja kioltotta a neves Afrika-
vadász, von Blumenthal báró
életét. A későbbiekben olyan
híres elefántvadászok
társaságában gyarapította
tapasztalatait, mint Vali
Mohamed és Carlos da Cruz; többek közt ez is hozzájárult ahhoz a hihetetlen
vadászszerencséhez, amely folytán két, 125 fonton felüli agyarsúlyú bikát is sikerült
zsákmányolnia, amit nagyjaink csupán a néhai V. György angol király teljesítményével lehet egy lapon említeni, aki 167, illetve 127 fontos agyarpárral iratkozott fel az afrikai vadfajok
világrekord trófeáit nyilvántartó öröklistára (Rowland Ward's Record of Big Game, 1981-es
kiadás). A magyar vadász által valaha is elejtett egyik legnagyobb elefántot (145,25 font)
1972-ben hozta terítékre a kenyai Garbete területén, míg a másodikat (127 font) ugyancsak
Kenyában, a Maralal vidéken lőtte 1973 júniusában.
4800 méter magasságban a Pamír hegységben |
Az általa 1971-ben a kenyai
Tana folyó mellett lőtt
kafferbivalybika az 1990-es
évekig világrekordként
szerepelt; s annak bizonyult a
Mount Kenya 3700 m-es
magasságban növő
bambuszerdejében elejtett
bongó trófeája is (az 1971. évi
Budapesti Vadászati
Világkiállítás nagydíja, ill. aranyérme. Szudánban ugyancsak sikerült
begyűjtenie a faj ottani változatának rekordpéldányát. A szellemszerű mocsári antilop, a ritka
szitutunga rekordméretű trófeái sem hiányoznak e gyűjteményből, s megtalálhatók benne az
orrszarvú, az oroszlán, a leopárd, a krokodil, a sokféle antilop kapitális példányai: az 1971-es
budapesti világkiállítás zsűrije az illető fajok 10, itt kiállított trófeáját 2 nagydíjjal és 8
aranyéremmel tüntette ki.
Az afrikai kontinens vadjait - amelyekre az 1990-es évekig vadászott - az ázsiai Altáj és Góbi
(Mongólia) vadjuhai és hegyi kecskéi váltották fel. Első ottani expedícióján, az Altáj 4000
méternél magasabb ormai között sikerült az altáji argali és az ázsiai kőszáli kecske - ez utóbbi
szarvának terpesztése rendkívül széles - kapitális trófeájával gazdagítani gyűjteményét.
Következő útja a Góbi sivár világába vezetett: eredménye egy világrekordszámba menő argali
szarvcsiga és egy Gobi ibex-trófea. Ezekbe az évekbe belefért a Kárpát-medence térségének
bejárása is. A Gyergyói-havasokból származik a többek közt hatalmas európai barna medvéje,
a Fogarasi-havasokból régen óhajtott, aranyérmes zergebakjai, s Erdély más vidékeiről kiváló
gímszarvasbikái, dámtrófeái, a Kárpát-medence északi részéből muflonjai. Eljutott a szibériai
dombvidékre, ahol szibériai őzre és jávorszarvasra vadászott. Úttörő magyar vadászként került
1992áprilisában a sarkkörtől északra lévő Amundsen-öböl befagyott vízére, ahonnan
kutyaszánnal, két eszkimó kíséretében vágott neki északi-jeges-tengeri expedíciójának.
Huszonegy napon át követte nagy megpróbáltatások árán a hatalmas jegesmedvék nyomait,
mígnem az utolsó napon siker koronázta erőfeszítéseit.
Jegesmedve |
A szárazföldre visszajutva,
máris a pézsmatulok
felkutatására indult a Beufort-
tengerbe nyúló Bathurst-
félszigeten: az olykor -45 fokos
dermesztő hideg egyetlen
pillanatig sem kímélte az
egyszerű deszkából összetákolt
szánkó utasát, aki csak egy hét
után tudta puskavégre kapni
az oly régóta keresett pézsmatulkot. Mint a jegesmedve és a pézsmatulok, mind az ugyanott
elejtett grízzly-medve és sarki farkas trófeája a kastélymúzeum kiállításának ékessége.
Vadászélete betetőzéséül, 1993 tavaszán az újabb - minden mai vadász álmát jelentő - cél
elérésének vágya az ázsiai Pamír hegység 6000 méteres csúcsai közé vezette, ahol
megszerezte a "vadjuhok királynőjének", a legendás Marco Polo pompás csigáját. Ez a trófea a
nemzetközi trófeabizottság által végzett hivatalos elbíráláskor 563 CIC-pontot, a Rowland
Wardtól pedig 225,1 pontot kapott, s ezzel a Rekordkönyv rangsorában a második helyet
foglalta el.
A kastélyban bemutatott gyűjteménye e gazdag vadászéletút emlékeit tárja a látogatók elé.
|
Bongó |
Alpesi zerge
|
Argali vadjuh
|
Nagy kudu
|
Farkas
|
Orrszarvú |
Marco Polo vadjuh
|
Leopárd |
Hídvégi Béla
A nemzetközi hírű vadász és üzletember 1936-ban, Nagyszénáson született. 1956-ban, húsz évesen hagyta el hazáját és a keszthelyi mezőgazdasági akadémiát, amelynek hallgatója volt. Évtizedeken át külföldön élt. Az 1970-es évektől kezdve egy
élelmiszeripari gépeket gyártó,
neves amerikai nagyvállalat
európai kereskedelmi
képviseletének marketing
igazgatójaként kapcsolatot
épített ki a magyar
mezőgazdasággal és
élelmiszeriparral.Nevéhez fűződik többek közt a csemegekukorica termesztésének és minőségi
feldolgozásának hazai bevezetése.
|
A vadászemlékek egy része
|
Bongó |
Oroszlán |
Szitutunga |
Világrekord feketehátú bóbitásantilop
|
Oroszlán |
Leopárd és bongó
|
Vörös kafferbivaly
|
Zebra |
Óriás jávorantilop
|
Nílusi krokodil
|
Windischgrätz Ferenc József
Windischgrätz herceg, I.
Ferenc József császár és király
dédunokája, 1904-ben
született Prágában. Apja Otto
von Windischgratz, csehországi
földbirtokos - csak oldalági
rokona a magyarországi hírhedt
Windischgrätzeknek -,
anyja Rudolf trónörökös lánya,
Elizabeth.Csehországban
nevelkedett, első
vadászlépéseit ott, valamint
Lengyelországban tette meg,
majd az 1930-as években
többször járt Magyarországon
vadászni a békési Wenckheim-birtokon. Ezek a vadászatok mély nyomokat hagytak benne és
később meghatározó emléket jelentettek számára.
|
Vadászat Keszthely környékén A bal szélen hg. Windischgrätz Ferenc József, hg. Festetics György, br. Gauch Imre, br. Wenckheim Elemér és Fürstenbert Tasziló társaságában
|
Oroszlán |
Örvös medve
|
Licheinstein tehénantilop, nagy kudu, lehénantilop
|
Barnamedve |
Tigrisfejek |
Tigris |
Gímszarvas és európai őz trófeák
|
Impala |
Leopárd |
Viziló koponyacsontja
|
Kafferbivaly |
|
|