A vadászati kultúrák megőrzése Európa érdeke

Az Európa Tanács Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Regionális ügyek Bizottsága az elmúlt év végén, Budapesten tartotta ülését.  A budapesti tanácskozás arra keresett választ, milyen konkrét változások várhatók ezekben az országokban a vadászat területén, képesek lesznek-e fenntartani a biológiai diverzitást és az érintetlen természetet a kereskedelmi és a turizmus célú vadászat negatív hatásaival szemben. 

Az egyesült Európában fontos alapelv a társadalmi, kulturális sokszínűségnek megőrzése és ez a vadászatra is vonatkozik.  Ezért nincs egységes európai vadászati politika és ezért nem lesz egységes európai vadászati törvény sem.  Az egyéb jogszabályokban teremtődik meg az egységes keret, melyen belül a tagországok a részleteket maguk szabályozzák. Az új tagországok számára például az Európa Tanács Berni Konvenciója egy ilyen fontos feltételrendszer, amely a vadállományra és a természetes élőhelyre vonatkozik. A 7 millió európai vadásznak 75 %-a csak a saját szűkebb környezetében vadászik. Ahogy a gazdasági lehetőségek bővülnek várható, hogy egyre többen vadásznak külföldön. A növekvő vadászati turizmus miatt is fontos a különböző országok vadászati kultúráinak, szabályainak megismerése és megismertetése.   Az egyes országoknak és a vadászati hatóságoknak az a feladata, hogy úgy szabályozzák a vadászatot, olyan szabályokat, keretfeltételeket állapítsanak meg, melyek biztosítják a vadállománynak, mint természetes erőforrásnak a tartós fennmaradását és védelmét. Ebbe a szabályozási rendszerbe beleértendő az oktatási, információs rendszer, a vadászszövetségek, utazási irodák tevékenységének szabályozása. A vadászati szabályozásnál különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a vonuló vadfajokra, különösen a vizivadra és a szalonkára valamint hasonlóan kell kezelni a nagyragadozók kérdését is.  A legfontosabb, hogy a nemzetközi programokban együttműködés legyen a tagországok között.

Az Európai Vadászszövetségek Szövetsége /FACE/ jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy elfogadtassa a politikai vezetőkkel és a társadalommal is hogy a kíméletes vadászat tulajdonképpen a természetvédelemnek és a vidék fejlesztésének egy fontos eszköze. Szükségesnek tartotta rámutatni, hogy amikor a vadászok egy másik országban vagy régióban vendégként vadásznak, be kell tartaniuk minden jogi és adminisztratív szabályt, és valamint tiszteletben kell tartaniuk a helyi hagyományokat. Ezek a viselkedési normák nincsenek jogszabályba foglalva nem is lesznek, de minden európai vadásznak, vadászati ügynökségnek  felelőssége lesz   ezek betartása.

Magyarország részéről Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, az Európa Parlament Környezetvédelmi Bizottságának megfigyelője adott tájékoztatást arról, hogy a vadászat szabályozásának rendkívül nagy felelőssége van. Magyarország részéről messzemenő a törekvés arra, hogy a szabályokat összhangba hozzák az EU direktivákkal. Dr.Csányi Sándor a Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetője a földművelésügyi miniszter távollétében adott tájékoztatást Magyarország vadászati jogrendjéről, annak kialakulásáról, vadászati kultúránkról és a vadászati oktatás rendszeréről.

Massimo Marracci, az olasz C.I.C. delegáció vezetője  a vadászat olaszországi szabályozásának  pozitív és negatív  tapasztalatairól számolt be. Hangsúlyozta, hogy Magyarország gyorsan lépett, amikor több olasz vadász megsértette a nemzetközi egyezményeket és a magyar jogszabályi előírásokat.  Igen gyorsan elkészült egy olyan brossura, amelyet minden olasz vadász megkap utazása előtt s abban a legfontosabb tudnivalók a vadászatról, a tilalmakról, a szállításról benne vannak. Ezt a brossurát megkapták az olasz vadásztató irodák is.  Szólt arról is, hogy sajnos Olaszországban az élőhelyek állapota sok esetben kedvezőtlen, így igen sok olasz vadász megy más országba vadászni. Viszont fontosnak tartja megjegyezni, hogy az olasz vadászok által más országokban otthagyott pénzek jelentős mértékben hozzájárulnak a vadászterületek fenntartásához. Ez utóbbi kérdéssel több előadás is foglalkozott, hangsúlyozva, hogy igen nagy része van a vadász túrizmus szereplőinek abban, hogy több forrás jut a vadgazdálkodásba

 visszainvesztálásra.

Az EU parlament képviselői az elhangzott 12 előadásra reagálva igen élénken  kérdeztek, vitatkoztak. Legszélsőségesebb véleményként hangzott el, hogy a hét milliós európai vadászlétszám az összes népességhez számítva igencsak   a kisebbséghez tartozik, de a vadon élő állatokért csak addig tesznek, amíg a vadászat érdekei azt kívánják. A vadon élő állatoknak nincs védője, érdekképviselete. A vadászatot ellenzők számára a vadászat addig elfogadható, amíg létszükségletet elégít ki. 

Természetesen a képviselők többsége hangsúlyozta  nem a vadászat  ellen  vannak, hanem annak érdekében munkálkodnak,  hogy Európa páratlan  értékei, az élőhelyek és az élővilág  hosszútávon fennmaradjon. Azt  tudják és elismerik,  hogy  mindezért a vadászok sokat tesznek, azonban  úgy látják, hogy elsősorban   vadászoknak kell   a  természetvédelem   és a társadalom felé  még jobban nyitni és megmutatni  mit csinálnak. A képviselők messzemenően hangot adtak annak, hogy abban hogy a különböző társadalmak a vadászatot elfogadják és valós oldalát megismerjék igen nagy szerepe van a politikának is. Felvetették továbbá a mesterséges telepítések negatív hatását a természetes állományokra.  Javasolták, hogy ezeket igencsak át kell gondolni a jövőben. Hangsúlyozták továbbá azt is, hogy nemcsak a fogadó országoknak, hanem minden országnak, ahonnan vadászati túrizmus indul fel kell készíteni a vadászokat a cél országok vadászati kultúrájának, szokásainak megismertetésére. A felszólalók Magyarország vadászati oktatási rendszerét példaként emelték ki.

A konferencia összegzéseként elhangzott, rendkívül fontos, hogy minden ország őrizze meg saját vadászati szokásait, hagyományait és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy azt más országok vadászai is megismerjék. Ugyancsak kapjon minden országban nagyobb nyilvánosságot az, hogy a vadászok mit tesznek az élővilág fenntartásáért. A budapesti tanácskozás tapasztalatai alapján az Európa Tanács a csatlakozás időpontjára egységes ajánlást juttat el minden  országba.

Dr. Ignácz Magdolna

A cikk után közléséhez a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges.