Vadászati Információs Portál Kulturális Melléklete
Vadászati Információs Portál Kulturális Melléklete
Képzőművészet
 
Irodalom
 
Porcelán festők
 
Kiállítások
 
Kultúrális információk
 
Vadásztörténetek
 
Természetfotó
 
Vadász videók
 
Kultúrális szervezetek
 
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

 
Pintér Norbert
Pintér Norbert : Amikor a vadász főz

Amikor a vadász főz

  2007.07.17. 21:00


Lábait széthányva, egy kis süldő fekszik a konyhaasztalon. No, nem én lőttem, hisz engem köztudottan elkerül a sertevad, de lám-lám, most, hogy ki lett nyújtóztatva mégis csak egymásra találtunk.
Szerencsés kezű barátom szólított ki két egyívású süldőcskét ma hajnalban a kondából, s ezt amelyik itt hever, rövid rábeszélés után rám testálta.
Tényleg nem kellett sokáig győzködnöm, hogy mondjon le a malacka tulajdonjogáról, s amikor megmutattam a szalmafonatos pálinkás butykost -mint további ösztönző erőt-, még a hazafuvarozásban is segédkezett.

Most mindenki boldog. Ez a mindenki a barátom, akinek a másik süldő mellé immár pálinkája is van, és a feleségem, aki végre a sok őz, nyúl, réce, és fácán után, végre a vaddisznót is bevonhatja konyhaművészetünkbe. Végül persze én is örülök, hiszen a feleségemnek disznót ígértem, ami íme megérkezett. Igaz, hogy sokkal felhőtlenebb lenne az örömöm, ha a kis süldő az én lövésemtől szenderül jobblétre, de végül is a feleség megelégedettsége sem az utolsó, s, ha ő ujjong, hát akkor vígan vagyok én is.
A malacka az asztalon hever, az ő boldogságáról most szó sem esik, s a családi konzílium hosszasan rendelkezik a továbbiakról.
Van itt pörköltös elképzelés, van tárkonyos irányzat, de helyet kapnak a sültet pártolók, és a ragu hívők hangjai is.
Gyors éléskamra szemle után vásárlás mellett dönt a legfőbb hozzáértő, hiszen az egyik sarokban csak néhány ráncos gumó emlékeztet a korábbi nagy halom krumplira, s mitagadás, a fonnyadó zöldségek betegesen sovány csomói mellett, csak két öklömnyi hagyma kelleti magát. Tehát malac a hűtőbe, mi autóba, s irány a piac!
A vásárlást nálunk asszonyi önkény uralja, s a vásárcsarnok zöldséges standjai között ilyenkor, szó szerint piackutatást végzünk. Rám itt csak, mint logisztikai szakértőre van szükség, s két hatalmas vesszőkosárral a karjaimon, követem a legfőbb anyagbeszerzőt, gondoskodva a szakszerű pakolásról és szállításról.

Senki se higgye, hogy a zöldség vásárlás egy egyszerű dolog!
Bár tudván tudjuk, hogy mire van szükségünk, hiszen azt az éléstári leltár egyértelműen megmutatta, először mégis a szélső sorra látogatunk, ahol a friss túró és tejföl tengeren túl, gombát vásárolhat a nagyérdemű.
A sor elején cérnakesztyűs eladó kínálja, a méret szerint válogatott, hűvös pincék fénytelen mélyén termő csiperkét, de kaphatunk itt, szürkén hullámzó, a dió ízére emlékeztető laskagombát is.
A következő asztalokon, messzire illatozó szegfűgombák apró kalapú barna halmai kaptak helyet. Itt már tovább időzünk, de nejem már húz a következő asztalhoz, ahol végre vadászjellegű a kínálat. Őzlábak rengetege kelleti magát, bár itt is csak gombák vannak. Igaz, hogy némelyik majd tányér nagyságú, s kétujjnyi vastag. Szeretem, ha palacsintatészta köntösbe bújtatott, forró olajban kisütött darabjain, fehérboros majonézes mártás csorran. Nagyokat nyelek, de ez nincs hatással a konyhafőnökre, s a következő kofához lépünk.
Vénségesen vén öreganyó kínálgatja pár maréknyi, narancssárga tölcsérű rókagombáját -hogy hol szedte rejtély-, de annak ára már szinte aranyban mérhető, tehát gyorsan ott is hagyjuk.
A rókagombák szomszédságában, nagyhangú, barna arcú férfi kommendálja portékáját, ami még tán nála is barnább kalapú vargányákból áll. Kézbe vesszük, szagolgatjuk a jól megtermett, nálunk ritkaság számba menő, vastag tönkű erdei gombákat, s az érdeklődőből lassan alkudozóvá lépünk elő. Latolgatunk, fontolgatunk, mialatt röpködnek a forintosított elképzelések. Közben feleségem rutinszerű, de véletlennek mondott mozdulataira eltörik egy tönk, majd leválik egy kalap. A látvány elkeserítő, féregrágta csatornák hálózzák keresztül, kasul a törésfelületet.
Elutasítóan tovább lépünk, de még sokáig halljuk a barna bőrű gombász hangos méltatlankodását. A következő asztalokon megint csak őzlábgombák vannak, eszerint most nem eszünk vargányás vaddisznó ragut.

A kudarc nem csüggeszt minket, jó az a vaddisznó sült -lecsósan is! Ezzel az elképzeléssel végre semmi gond, özön a paradicsom, tengernyi a paprika. Sárga, piros, vastag húsú zöld, fürtös, és édes egyaránt kapható. Innen egy kiló, onnan kettő;
- Na még abból a hegyesből egyet ráadásnak! - aztán máris mehetünk.
Néhány salátának való uborkát dobunk a kosár tetejére, s veszünk még hozzá padlizsánt is, hátha a karajt és a tarját grillezni fogjuk, miközben én féloldalasan, lassan a föld felé dőlök. Kiegyenlítésemről gyorsan gondoskodó feleségem krumplit és hagymát vásárol, s a másik kosár is szépen megtelik.

Most, ha azt hinné valaki, hogy végeztünk, az nagyon tévedne! Rogyadozó térdekkel evickélek a piac forgatagában nejem után, aki ezúttal a gyümölcsös standokat veszi sorra. Sok a gyerek, kell a vitamin, bár, hogy ezt a néhány kilónyi barackot és körtét hova tesszük, azt már igazán nem tudom. Talán a fogaim közé szorítom a szatyor fülét, mint annak idején Kinizsi Pál a harmadik törököt, amikor híres, hírhedt táncát ropta két másik igaz hitűvel a hóna alatt, de ma erre nincs szükség, most már a feleségem is cipekedik.
Veszünk még pár maréknyi aszalt szilvát, hiszen vörösborban párolva remek kísérője lehet egy zsírjára sütött vaddisznó pecsenyének, de a görögdinnye árus kínálásától, már mereven elzárkózom.
- Minek néz ez minket? Targoncás öszvérnek? Nem is beszélve Lőrincről, aki állítólag ilyenkor szokott a szakajtónyi, zöld gömbökbe belecsinálni.
Azért a következő soron, egy fokhagymafűzért még a nyakamba akasztok. Főzve jó, de sütve még jobb, s állítólag rontás ellen is használ. Mindenesetre, ha még egy dinnyés jön, biztos, hogy meglóbálom feléje.

Most már kifele araszolunk, kezeim lassan térd magasságban görcsölődnek a kosarak füleire, de még egyszer meg kell állnunk, hiszen itt a szőlő, melyet ügyesen elkészítve, szintén a vaddisznó szeletek mellé lehetne kínálni. A fürtöket darazsak lengik körbe, bizton utalva arra, hogy íme itt az ősz, érettek a fürtök. Aztán kiderül, hogy a darazsakban elromlott valami, de az is lehet, hogy piaci praktikák áldozatai vagyunk. A szőlő savanyú, mint a késő tavaszi pöszméte, vagy kora őszi áfonya, s kemény, hogy akár nyulat lehetne lőni vele. Így a fürtök maradnak, s mi tovább indulunk.

A kijárathoz érünk, ahol hatalmas fahordókból kínálják a savanyított káposztát, s én a szőlő, pöszmétébe oltott áfonya jellegét felejtendő, kérek is egy nagy zacskóval belőle. A káposzta nem hazudik, savanyú, hogy ajkaim csücsörítve összeugranak, s álkapcámba majdnem görcs áll, de erre legalább számítani lehetett. Nem úgy, mint annál az alattomos korai szőlőnél, ahol mustos édességre vágyva kaptunk fogvásást és hidegrázást. A savanyúság vékonyra gyalult sápadt szálai közé, hegyes piros paprikák visznek egy kis színt, az ízről már nem is beszélve, amihez jótékonyan járulnak hozzá a birsalma gerezdek és tormagyökerek ujjnyi darabkái.

A káposzta finom. Érdemes kóstolgatni, s további felhasználásán gondolkodni. Kifele tartunk már a piacról, de még a fal melletti utolsó pultról egy-egy nagy csokor petrezselymet, és kaporzöldet markolunk föl, aztán ujjongva üdvözöljük az autónkat, ami hajlandó elnyelni mindazt, amit ez a piaci látogatás eredményezett.
Indulás előtt, még egy pillanatra belépek a henteshez is, hogy a fiatal süldő e világi pályafutása méltó véget érjen a fejemben már körvonalazódó recept alapján. Egy kis füstölt oldalast és császárszalonnát csomagoltatok be, aztán most már tényleg mehetünk.

Otthon szétbontom a kis disznót, egy része fagyasztóba, más része pácba kerül. A kicsontozott lapockákat és oldalast feldarabolom, ma ezek lesznek a főszereplők. Hagymát kockázok - közben elsiratom mindazt ami régmúlt -, s könnyben ázó szemekkel megdinsztelem, a szalonna kisütött zsírján.
Rádobom a húst, megsózom, s elkezdem lepirítani. Közben fokhagymát zúzok hozzá, megszórom őrölt köménnyel és borssal, nem feledve el, hogy időnként jól átforgassam. Pár csipetnyi majoránna, és kakukkfű illata felhőz, amint rápirulnak a hagymás húsra, ami már a saját levében rotyog. Most pirospaprikát szórok bőven rá, aztán felöntöm egy kis vízzel, és fedő alá rejtem.

Gyerekeim már másodjára jönnek érdeklődni, hogy mikor eszünk végre, szegények nem tudják, hogy még közel egy órát kell rám, s a vaddisznó vacsorára várniuk. Vajas kenyérrel vigasztalódnak, amihez savanyú káposztát csipegetnek. A maradék káposztát átöblítem, s egy kevés vízben felteszem főni a füstölt oldalassal, amihez némi babérlevelet is dobok. A következő bő félórában tétlenségre vagyok kárhoztatva, a vaddisznó pörkölt, mellette a húsos káposzta, nélkülem is jól tud főni.

Kiülök az erkélyre, s egy Bikavérrel teli üvegből kicuppantom a dugót. Töltök egy pohárral a feleségemnek, s egy kis kortyot magamnak is engedélyezek. Lassan búcsúzik a nap. A nyírfák lombján áttűző sugarai bearanyozzák a falon felfutott vadszőlőt, megmutatva a zöld kárpitból elővörösödő leveleket. Még néhány nap, s ősz színű lesz mindegyik, s pár hét múlva, az első talaj menti fagyokkal lehullik az összes.
Őszies gondolataimat a kilengő párák terelik vissza a konyhába. Megkavarom mind a két adagot. A pörkölt már majdnem kész - fiatal volt a malacka, megérte a pálinkát -, s a káposztában párolódó oldalasban is mozognak már a csontok. Ki is húzogatom őket, s a visszamaradó húst felkockázom, majd a káposztával együtt a vaddisznóhoz keverem.

Együtt rotyog a vadhús, a füstölt oldalas, és a káposzta. Gyerekeim körülöttem toporognak, ami igazán érthető, hiszen itt olyan illatok lengenek, amit egyszerűen képtelenség elhagyni. Teríteni küldöm őket az anyjukkal együtt, aki szintén a tűzhely mellett szorong, bár ott most elég vagyok magam is.
Nagy bögre tejfölt keverek simára egy kis liszttel, hogy aztán a fortyogó káposztás húshoz zúdítsam. A fortyogás pöfögéssé szelídül, ahogy megfő a liszt, miközben egy kismarék apróra vágott kaprot szórok a már elkészült étel tetejére.
A család kint ül az erkélyen, s hangosan követelőzik, de aztán az edényt konyharuhák közé szorítva az asztalra teszem, s csend lesz egyszerre. A felnőttek egy kis kupica gönci barackpálinkával jelölik ki a néhai süldő végső útját, aztán már csak az evőeszközök koccanása hallatszik.
Kenyeret szelek, s boldogan nézem, ahogy a szájak mozognak.

No, most már teljes az én boldogságom is. Igaz, hogy nem én lőttem a süldőt, de végül is, mégis csak én hoztam erre a terítékre. A család tele szájjal szuszog, hang nincs, most már leülhetek, s magamnak is szedhetek.
- Jó étvágyat!

 

Szeretnél egy jó receptet? Látogass el oldalamra, szeretettel várlak!    *****    Minõségi Homlokzati Hõszigetelés. Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését.    *****    Amway termék elérhetõ áron!Tudta, hogy az általános tisztítószer akár 333 felmosásra is alkalmas?Több info a weboldalon    *****    Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre